Volt egyszer egy megyei sporthivatal, majd utódja, a megyei sportigazgatóság, amely nagy megrökönyödésre 2004-ben megszűnt az MSZP-s kormány jóvoltából. A sporthivatal régi munkatársai és aktívái nem felejtették el a szép múltat. Tatán tartottak találkozót a Szent Kereszt Plébánia közösségi házában. (2010.05.01.)
Volt egyszer egy megyei sporthivatal, majd utódja, a megyei sportigazgatóság, amely nagy megrökönyödésre 2004-ben megszűnt az MSZP-s kormány jóvoltából. A sporthivatal régi munkatársai és aktívái nem felejtették el a szép múltat. Tatán tartottak találkozót a Szent Kereszt Plébánia közösségi házában. (2010.05.01.)
.jpg)
Több mint harmincan jöttek össze, voltak, akik évtizedek óta nem látták egymást. Papp Sándor, a megyei sporthivatal akkori elnöke és a szintén tatai illetőségű Varga István Baki Istvánné Katika közreműködésével, röviditallal várta a vendégeket. A kor eljárt ugyan fölöttük, de a sport, egymás iránti szeretetük a régi maradt. Felelevenítették a szép emlékeket, és kifejezésre juttatták: kár, hogy megszűnt az akkor olajozottan működő megyei sportirányítási rendszer.
– Igazi barátok voltunk, talán nem is voltak komoly vitáink – hangsúlyozta Varga István, aki a nemzetközi Tatai Minimarathont ötletgazdája volt egykoron. – Tudtuk, mi a dolgunk, úgy a hivatalban munkaviszonyban dolgozók, mint az aktívák. Két éve volt már egy találkozónk, akkor a Tatai Edzőtáborban valamivel többen összejöttünk. Most azért vagyunk kevesebben, mert sok a hét végi sportverseny, és egykori társaink többségének edzőként vagy vezetőként ott kell lennie az eseményeken.
Andorka Ferenc nyugdíjas katonatiszt, az egykori megyei játékvezető bizottság elnöke most házigazdaként is serénykedett. Kevergette a hatalmas üstben az alföldi gulyást, aztán megállt a fakanál a kezében. Megjelent a kert bejáratánál Emsberger Gyula, egykori kiváló FIFA-futballbírónk és Vankó István, aki a ’80-as években Andorkát váltotta a JB élén. Elődje Gyula bácsi volt, érzékenyen ölelkeztek össze a régi vezetők. Csatlakozott hozzájuk Gyimes Zsolt, aki a megyei sporthivatalnál volt hat évig főelőadó, majd a 24 Óra szigorú olvasószerkesztője lett.
A régi barátok, munkatársak egyöntetűen elmondták, hogy a régi idők remek munkahangulatához olyan vezető kellett, mint Papp Sándor. Ő 1968-tól 1983-ig dolgozott a sporthivatalnál, aztán hat esztendeig Tata tanácselnökeként tevékenykedett. Visszahúzta a szíve a sporthoz, és 1985–2005-ig a Tatai Edzőtábor igazgatóhelyettese volt. Három évet még nyugdíjasként is ráhúzott a kiváló sportvezető.
– Jó érzés néhány órát újra eltölteni a régi munkatársakkal és aktívákkal – hangsúlyozta Papp Sándor. – Akit feltétlenül ki kell közülük emelnem, az Baki Kati, aki ma is olyan, mint a régi időkben, fáradhatatlanul szervezte és most irányítja eseményünket. Méltán lehetünk büszkék megyénk akkori sporteredményeire, amely a harmadik helyen tanyázott az országos rangsorban. Ma is elhibázott döntésnek tartom, hogy megszűntek a megyei sporthivatalok, majd az utód sportigazgatóságok is.
Többek között Szőllősi Miklósnak, Németh Péternek, Radics Antalnak, Mózer Ferencnek és Stingl Gellértnek is ez volt a véleménye. Az eseményre meghívták Horváthy Lórántot, a megyei sportszövetségek szövetsége elnökét. Ez a társadalmi szervezet tölti be jelenleg a megye sportjának koordináló, de nem irányító szerepét. Az elnök beszédében kifejtette, hogy annak idején a megyei sporthivatal munkatársai és a szakszövetségek aktivistái alapozták meg a megye sportjának jövőjét. Üdvözölte a kezdeményezést, hogy a „régi öregek”, ahogy a közösségi házban megegyeztek, ezen túl minden évente egyszer találkoznak.
A remek gulyásleves elfogyasztása után Andorka Ferenc büszkén tudatta, hogy bizony ezt a gyönyörű közösségi házat néhány társával együtt ő hozta ilyen szép állapotba. Szakképzettség nélkül csinálták és csodát tettek. A régi istálló helyére kulturált közösségi házat varázsoltak.
