Peking 2008:
Ejnye-ejnye orosz bírók
A negyedik helyen végzett a magyar női kézilabda-válogatott a pekingi olimpián, miután a bronzmérkőzésen ötgólos vereséget szenvedett a Koreai Köztársaságtól. Ferling Bernadett (képünkön) ismét kiválóan játszott. A szintén tatabányai Kassai Viktor kiválóan vezette le a pekingi olimpia focidöntőjét. (2008.08.23.)
A bírók lopták el tőlünk a bronzérmet
Hiába vezettünk, hiába játszottunk erőn felül, az orosz bírói kettős nem hagyta, hogy ünnepeljünk. A Korea elleni utolsó tíz percben olyan botrányos játékvezetést adtak elő, amely nemhogy egy olimpiai bronzmeccsen, de még egy női tartalékmérkőzésen sem dívik. Kikaptunk 33-28-ra, de a lányok küzdenitudásból jelesre vizsgáztak.
PEKING 2008, KÉZILABDA, NŐK, A 3. HELYÉRT:
KOREAI KÖZTÁRSASÁG – MAGYARORSZÁG
33 – 28 (13-15)
Peking, Nemzeti Sportcsarnok, vezette: Igor Csernyega, Viktor Polagyenko (oroszok).
KOREAI KÖZTÁRSASÁG: Li Min Hi, Oh Jong Ran (kapusok) – Kim Ona 4, Hu Szun Jung 1, Szong Haj Rim, Kim Nam Szun, Oh Szon Gok, Hong Dzsong Ho 8 (6), Park Csung Hi 5, Li Min Hi, An Dzsung Hva 3, Be Min Hi, Csoj Im Dzsong 1, Mun Pi Hi 10.
MAGYARORSZÁG: Pálinger, Herr (kapusok) – Ferling 7, Pigniczki 1, Görbicz 5, Tóth T. 3 (3), Szamoránsky 1, Bódi, Szűcs, Borbás 5, Hornyák 3, Kovacsicz 2, Tomori 1.
Hétméteresek: 6/6, ill. 3/3. Kiállítások: 6, ill. 14 perc.
Magyarország sportszerető lakosságának csupán egyetlen kérdés járt az eszében: vajon melyik arcát mutatja meg ma nekünk női kézilabda-válogatottunk, a lányok szombaton szenvedni, adj Isten, brillírozni fog?
Mindkét oldaláról megismertük már őket a torna folyamán, igen ám, csakhogy most az a Korea volt az ellenfél a harmadik helyért megvívandó összecsapáson, amely ellen nem sok babér termett az elmúlt időszakban.
Ne is szaladjunk annyira messzire az időben, néhány nappal ezelőtt éppen az ázsiaiak ellen játszhattuk utolsó csoportmeccsünket és hát megizzadt a tenyér, amikor a 33-22-es megalázó vereségre terelődött gondolatunk.
Aztán leült az ember álmos szemekkel a közvetítés elé, a párás-fátyolos tekintet azonban pillanatok alatt tovatűnt. Magyarország úgy kezdett, mint egy álom, és nem, nem aludtunk már ilyenkor.
A hetedik percben már 6-2-re vezettünk, a koreai szakvezető ekkor időt kért, hogy orvosolja a nem várt rövidzárlatot. Sajnos a tréner remek ütemben nyúlt bele a mérkőzésbe: négy borzasztó perc következett, míg az ellenfél zsinórban öttel szórt meg minket, addig nekünk egyszer sem sikerült betalálnunk (7-6).
Természetesen Hajdu János is kikérte az időt - és ez is bejött! A félidő felénél kiegyenlítettünk, a 23. percben pedig egy 4-0-ás roham végén a játékrész legjobbja, a tatabányai Ferling Bernadett átlövéses góljával már mi vezettünk (11-12).
Szenzációs napot fogott ki Pálinger, Borbás, és Görbicz, a szurkoló csodálkozott és örült, ezt az egy gólt a szünetig még eggyel megtoldották lányaink és a szünetre megérdemelt vezetéssel a zsebükben vonulhattak (13-15)
A második felvonásban aztán folyamatosan jöttek ránk a koreaiak, a 32. percben 15-15-nél zárkóztak fel mellénk. Fej-fej mellett haladtunk, de csak a 43. percben szereztek először vezetést (21-20).
Többször is egyenlítettünk, az 53. percben Pigniczki góljával lett ismét egál (27-27). Ezt sajnos azért érdemes megemlíteni, mert tulajdonképpen ekkor volt utoljára esélyünk a bronzérem megszerzésére.
Még leírni is szörnyű, hat perc, hat gól, hathatós bírói segédlettel 33-27 oda. Az orosz kettős szó szerint kifújta a kezünkből az érmet, a végjátékban sorozatosan állították ki a mieinket, a biztonság kedvéért hétméteresekkel keserítették meg az életünket.
Az ázsiaiak botrányos hajrájuknak köszönhetően ledaráltak minket, Tóth Tímea sírva dobta utolsó, huszonnyolcadik gólunkat, de ez már nem osztott, nem szorzott.
A magyar válogatott ezen a reggelen nem érdemelt vereséget, pláne nem ilyen arányban, a sportdiplomácia - a koreaiak visszavonták a norvégok szerintük időn túli győztes gólja miatti óvásukat - pedig ezúttal sem a magyaroknak kedvezett. Nikes Krisztián
Szurkolói vélemények a Telesportban
Nézőinket is mélységesen felháborították a női kézilabda brozmeccsen látottak
Alig ért vége a mérkőzésnek, máris megérkezett az első olvasói levél
Kedves MTV!
Személyes véleményünk az, hogy az olimpiai eszme és a tisztességes sportszellem halálát láthattuk a Magyarország - Dél Korea kézilabda bronzmeccsen. Ez ellen a magyar sportdiplomácia fel KELL lépjen, nem az eredmény érdekében, hanem azért, hogy ilyen ne legyen lehetséges. Hisz így milyen értelme van versenyezni? Mindazonáltal szívből gratulálunk a kézilabdás lányoknak és az egész magyar olimpiai csapatnak, mi nagyon büszkék vagyunk mindenkire!
Benedek Klára és Benedek Botond
Székelyudvarhely
Kedves szurkoló magyar sporttársak!
Az imént látott mérkőzést nem kívánom kommentálni már csak azért sem, mert egyrészt az eredményen nem változtatna, másrészt meg mert benne van a szabályok között: a bíró szava szent és sérthetetlen! De azért kimondhatatlanul dühít, hogy két emberen elmehet az egész meccs... és elmehet az olimpiai bronz.
Bánkódni azonban felesleges! A lányok szépen és kitartóan, ráadásul tisztességesen játszottak és küzdöttek a bronzért akkor is, amikor más már rég feladta volna. Meg kell elégednünk azzal, ami jutott. Legyünk büszkék, mert a mi lányaink! Szép volt csajok!!!
Pőthe Attila
Kézis lányok!
Semmi gond, így is nagyon büszkék vagyunk rátok, hiszen minden magyar tudja, hogy nem rajtatok múlott. A bírók elítélése ezúttal igazságos lenne. A mi szívünkben Ti vagytok az aranyérmesek!
Szeretünk Titeket!!!!
ARGENTÍN CÍMVÉDÉS
Kassai Viktor nem hibázott
Argentína megvédte címét a pekingi olimpia férfi futballtornáján, miután a döntőben 1-0-ra győzött Nigéria ellen.
Nem éppen ideális labdarúgó időben, délben, tűző napsütésben és 32 fokos hőségben kezdődött az 1996-os atlantai játékok visszavágója. A szokatlan időpontra a magyarázat, hogy a Madárfészekben a futball az olimpia alatt kakukktojásnak számított, az atlétikai versenyek miatt csak ekkor tudtak helyet biztosítani a szervezők. Talán ezért is csak félház előtt hallgathatták a himnuszokat a csapatok és a Kassai Viktor vezette magyar bírói hármas - aztán szép lassan megtelt a hatalmas aréna.
A kínai nézők többsége hallhatóan és láthatóan a dél-amerikai gárdának drukkolt, amelyből minimum öten, azaz gyakorlatilag a fél csapat a nagy válogatottban is állandó kezdő lehet: a túlkoros Riquelme mellett Messi, Gago, Mascherano és Agüero. A hangulatról viszont egy maroknyi, dobosokból és fúvósokból álló nigériai zenekar gondoskodott az Afrika Kupákon megismert zenével és tánccal.
Az esélyeket tekintve a címvédő argentinok mellett szólt a nagyobb tudás és a rutin, s fűthette őket a visszavágás vágya is: Atlantában ugyanis 3-2-re kikaptak a magyar csoportból továbbjutott Kanu fémjelezte nigériaiaktól. A másik oldalon ugyanakkor masszív együttest rakott össze a volt válogatott Siasia, aki az egyesült államokbeli világbajnokságon gólt lőtt az argentinoknak, egy 2-1-re elvesztett meccsen.
Az 1994-es vb-t idézte ezúttal a nagy hőség miatt mindkét félidőben - Kassai által - elrendelt ivószünet is. A futballban mára megszokott internacionalizmus jegyében mindkét együttes kezdő tizenegyében csak 2-2 játékos kapott helyet hazája bajnokságából, s érdekelve volt a fináléban izraeli, török és orosz klub is.
A 22 labdarúgó közül öt a spanyol, négy a holland pontvadászatban profiskodott. Az aranyérem sorsát - egy felejthető színvonalú meccsen - egy Benfica játékos, Di Maria döntötte el, aki Messi indítása után 16 méterről emelt szépen a hálóba. (Telesport)
